Amikor krízis helyzetbe kerülünk, az lehet a legnehezebb, hogy hogyan kezeljük ezt. Mivel ilyenkor jobban felerősödik a stressz, a szorongás, lehet, hogy képtelenek vagyunk reálisan látni, érzékelni a történéseket.
Most talán a legfőbb gond, hogy a biztonságérzetünk vált labilissá. Ez pedig egy veszteség élményt okozhat.
Amikor válságba kerülünk, az is egy megpróbáltatás lehet, hogy olyan döntéseket kell meghoznunk, amit egyébként hárítottunk volna.
Különbözőképpen reagálhatunk ilyenkor a hárítás révén:
Van aki tagadással: „ez nem lehet igaz”; „ilyen nem történhet meg”. Ilyenkor úgy tesz az ember, mintha nem történt volna semmi. Ezen a módon hárítja a szembesülést a bizonytalannal, a kiszámíthatatlannal.
Van aki az izolációba menekül tudattalanul, amikor a gondolatokat és az érzéseket leválasztja egymásról. Vagyis elmondja, hogy feszült, ideges, aggódik, de ezek az érzések nem látszódnak rajta. Ezzel próbálja meg levenni a terhet a szituációról, hogy ne kelljen szembesülni az érzések útján a sérülékenységével, sebezhetőségével. Ezek megnyilvánulhatnak úgy, hogy valaki elbagatellizálja a helyzetet és nem tartja be a megelőzést és a szükséges szabályokat, mintha őt nem is érinthetné a probléma.
Az ilyen káosz sokakban még jobban felerősíti a stresszt, ami tovább fokozhatja a bizonytalanság érzetet.
Legfőbb stressz tényezők lehetnek:
1. ez egy ismeretlen helyzet — hiszen nincs rá tapasztalatunk => nincs megoldási stratégiánk sem
2. veszteségek az anyagiakban, munkahelyekben, kapcsolatokban
3. betegségtől való félelem, szeretteink elvesztéséért való aggódás
4. kiszolgáltatottság érzet
5. tehetetlenség, kontroll elvesztése
6. bizonytalanság a jövővel kapcsolatban
7. túlélő üzemmód
8.megszokott életritmus elvesztése (szokások, rutinok alapján működünk)
9. személyes kapcsolódások hiánya, családok szétszakadása fizikálisan
9. kapcsolati konfliktusok kiéleződése (társsal, gyerekekkel, szülőkkel)
10. testi érintés hiánya (egyik legnagyobb boldogsághormont adó cselekvés a símogatás, ölelés)
11. a magány, egyedüllét érzés felerősödése
12. spec. probléma: gyerekek lekötése fizikálisan, (mozgáshiány)
mentálisan (együtt tanulás)
13. otthon dolgozás – család, gyerekek ellátása egy időben
Ami egy plusz nehézséget okoz, hogy ez az otthon dolgozás nem a klasszikus eset. Már létre is jött egy nagyon találó kifejezés erre az új formára: karantén office.
Jó ha tudjuk, hogy alapvető különbségek vannak a hagyományos Home office és a szükséghelyzet által kialakított Karantén office között:
A Home office (H.O.) esetén van szabad mozgástér, a Karantén office-nál (K.O.) nincs
A H.O. önállóan vállalt, rugalmas. Míg a K.O. kényszerből van, korlátot jelent.
A H.O.-ban motiváltság, konstruktív cél van. Míg a K.O.-ban inkább a türelmetlenség, ingerültség, fáradtság lehet a jellemző.
A H.O. -ban a személyes társas kapcsolatok adottak, a K.O.-ban beszűkülnek.
A H.O.-ban alapvetően nincs gyerek otthon, a K.O.-ban a család mellett kell dolgozni összezártságban.
A H.O. kreatív mentális állapotot tesz lehetővé, a K.O. viszont a stresszt, feszültséget erősítheti fel.
Tehát ne várjuk el magunktól, hogy ugyan úgy teljesítsünk, mert speciális helyzet ez a mostani otthonról végzett munka.
Legyünk türelmesebbek magunkkal! Segíthet az is, ha prioritást adunk a feladataink elvégzésének és elengedjük a maximalizmus iránti igényünket. Lényeg, hogy könnyítsünk az elvárásainkon, amennyire csak tudunk.
Mik lehetnek a hatásai és következményei a válságnak, bezártságnak?
Ezek elsősőrben az idegrendszert és az immunrendszert érintik.
⦁ Felerősödhet a szorongás, aggodalom a betegségtől, a pénzhiánytól.
⦁ Ez kihat a koncentrációs képességünkre, alvászavart is okozhat.
⦁ Jobban előjöhetnek a korábbi függőségek. (dohányzás, alkohol)
⦁ Érzelmileg a fásultság, elkeseredettség, depresszió is megjelenhet a bezártságtól, mozgáshiánytól.
Ezek attól függően jelentkezhetnek, hogy ki milyen mentális állapotban van. Vagyis:
⦁ Milyen a stressz tűrő képességünk?
⦁ Milyen megküzdési stratégiákkal rendelkezünk?
⦁ Hogyan kezeljük a konfliktus helyzeteket?
Milyen megoldási eszközeink lehetnek, amikor válsághelyzetben vagyunk?
1. Ne hagyjuk el magunkat!
2. Legyen egy új napirendünk, ami a legjobban megfelel a kivételes körülménynek.
3. Ne akarjunk ugyanúgy teljesíteni, mint korábban, lazítsunk a kötelességeinken.
4. Adjunk magunknak és a családtagjainknak is külön töltött időt, mert nem tudhatjuk, meddig tart ez a krízises állapot és fontos, hogy ne menjünk egymás agyára az összezártság során.
5. Igyekezzük a mozgást beilleszteni a mindennapokba, hogy a feszültségeinket ne a másikon vezessük le.
6. Vegyük észre, hogy ez az új helyzet mit adott nekünk!
- Milyen pozitív dolgokat, helyzeteket hozott már eddig is az életünkbe?
- Mit akar tanítani nekünk egyéni és kollektív szinten?
- Hogyan változtatott rajtunk vagy miben érezteti, hogy változtatnunk kell valamin?
Minden válságnak van ugyanis egy fejlesztő, tanító jellege is.
–> Hiszen adhat egy újfajta nézőpontot a számunkra.
–> Felfedezhetjük, hogy mik vagy kik azok, amik az igazi értéket képviselik az életünkben.
–> Aktuálisabb célokat adhat, új utakra vihet, friss ismeretségeket hozhat.
–> Rég elfeledett képességeink jöhetnek a felszínre vagy eddig még nem ismert új adottságaink bontakozhatnak ki belőlünk.
Éljünk ezekkel a lehetőségekkel és a stressz helyett inkább a megújulás adományát lássuk mindig a krízishelyzetekben!
szeretettel: Fatime
Szólj hozzá